Boldogidők, avagy új mécsertartó avatása

....................................Munka előtt és munka helyett, mikor reggel az ágyban
kávéhoz tejet
Gömbölyödve és félig kinyúlva, évek óta és évek múlva.....

/Professzor-Presser Gábor

dulimanó



Egy dulimanó talál egy magányos virágot a mezőn. Az első gondolata az, hogy leszakítja.
de aztán eszébe jut, hogy ez értelmetlen kegyetlenség lenne, ezért hát letérdel mellé, és vidáman játszadozni kezd vele; megsimogatja a szirmait, fújdogálja, hogy táncra perdüljön, döngicsél neki, mint egy méhecske, szagolgatja az illatát, majd fogja magát, leheveredik melle, és békésen elszundít. A virág meg azt gondolja magában: „Olyan, mint egy virág.”
Julio Cortazar

közöstöbbszörös

Mi van a képen-ki van a képen? 

 Régi-új bögre született, fehérre égő agyagból, bézzsel -tojáshéj -pasztellben, nagyon kellemes finom zsírfényű tapintással, belül vajfehéren:)
(kísérleteim még folynak zöldes árnyalattal rézoxidos.-penészzöld változatban is....sőt de rózsaszínben is!!!! tőlem szokatlanul? )
Hosszú téli estéken a fotózást is folyamatosan újítottam, egyre több és naprakészebb készségre ébredek, s alszom el.
Ezzel együtt született meg egy új logóféle is, megnyitva egy új technikai rést szerény tudású, ősasszonyos billentyű kompetenciám előtt.
....mindeközben szokásos lendülettel írókálom és írókálom az egy évi kifújt tojásadagot.



Boldogidők, avagy új mécsertartó avatása

....................................Munka előtt és munka helyett, mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet Gömbölyödve és félig kinyúlva, é...